Nu Metal

A '90-es évek közepén indult hódító útjára a "Nu metal" (ismert még new metal, neom-metal, aggro metal és nü metal néven is), a heavy metal fúziós alműfaja. Annak ellenére, hogy erőteljes hip-hop, grunge és különböző metal elemekkel rendelkezik, hangzásában gyakran fellelhetők a hardcore, a funk, a goth rock, valamint az ipari és az elektronikus zenék jellemzői is. Ezek miatt a kevert-, és esetenként kísérleti zenei elemek miatt, a nu metal stílusjegyei nehezen meghatározhatók, és az irányzathoz sorolható vagy nem sorolható zenekarok is állandó vita tárgyát képezik. Minden együttes, eltérő megközelítéssel és eltérő zenei elemekkel alakította ki saját nu metal hangzását.

A '80-as és '90-es évek bandái közül -mások mellett- a Faith No More, a Red Hot Chili Peppers, a Jane's Addiction, a Pantera, a Biohazard, a Nirvana, a Tool és a Rage Against the Machine taposták ki a nu metal kifejlődéséhez és felemelkedéséhez vezető utat. Ezek a zenekarok az agresszív gitárriffek, a fülbemászó pop struktúrák, és a heavy metal műfajon belüli és kívüli zenei jellemzők úttörő kombinálásával, gyakorlatilag tudtukon kívül definiálták a nu metal műfajt alapjaiban meghatározó, és később a csúcsra repítő stílusjegyeket.

A változatos zenei összetevőket használó nu metal, a korábban felsoroltakon kívül a jazz, a hardcore punk, a post-punk és a szintipop, míg metal műfajon belül leginkább a groove, a rap, a funk, a thrash és az alternative metal jellemzőire épít, ezzel is növelve az irányzat zenei sokszínűségét.

Műfaji jellemzők
A nu metal stílusára többnyire a szinkópált riffek jellemzőek, de a gitárszólók hiánya ellentétben áll a metal műfajok többségével. A groove-os alapok, az erőteljes breakdown hatások, és a hangsúlyos ritmika miatt, hangzása leginkább a groove metal és a funk metal stílusjegyeivel azonosul. Sok gitáros a tradicionális hat húros helyett inkább
hét húros gitárt használ, ezek gyakran mélyre hangoltak, kiemelve a zene súlyosságát, és ezt a hatást erősítendő, a basszeros is öt vagy hat húros basszusgitáron játszik a hagyományos négy húros helyett. A metal műfajokkal való egyezőség a kétnegyedes ütem, a torzított gitárhangzás és a power akkordok használatában, valamint a kidolgozott dalszerkezetek alkalmazásában ismerhetők fel, ez utóbbi többnyire a Dorian (dór), az Aeolian (eol) és a Phrygian (fríg) moll jellegű hangskálákon alapszik. Az ütősök masszívak és erőteljesek, a gitárok többnyire mély tónusúak, a torzítás az alter metal és a grunge hangzására hasonlít, de a riffek nem túl bonyolultak. A basszusgitár futamok általában összetettek és pincemélyek, kidolgozottságuk a groove, a funk, a hip-hop és a jazz irányvonalát idézi. Természetesen a műfaj komplexitása miatt, a felsorolt jellemvonásokat nem lehet minden bandára ráhúzni, ezektől jelentős eltérés is előfordulhat (sőt!).

A dalok felépítése a hagyományos pop szerkezetre épül, azaz többnyire részekre tagolt. A leggyakoribb részek a verze, a refrén és az átkötés (bridge).

Az énekstílus széles skálán mozog, a dallamostól és az elektronikusan torzítottól kezdve, a rappelésen és az üvöltő/sikoltó stíluson keresztül, a halálhörgéssel bezárólag bármi előfordulhat, akár egy dalon belül váltogatva az előadásmódot. Károgó énekstílus nagyon ritkán hallható, és többnyire kiderül, hogy csak egy környékbeli corvus cornix (varjú) volt az elkövető. A refrén többnyire fülbemászóan dallamos, és kórusválaszokból is állhat. Az egyéb metal alműfajoktól eltérően, a dalszövegek kedvelt témája a személyes válság, a fájdalmas tapasztalások és a személyes elidegenedés. A Q Magazine (brit zenei szaklap) meg is jegyezte, hogy az irányzat előadóművészei sokszor olyan elhanyagolható kérdésekre koncentrálnak, melyeket már az iskolakezdés első napján maguk mögött kellett volna hagyniuk.

 

 

 

 

 

 


A '90-es évek vége felé a nu metal stílusa némiképp átalakult, és hangzása még több, egyéb zenei stílusokból átvett elemmel bővült. Ebben az időszakban a mozgalom, a thrash metal, a hip-hop, az ipari zenék, a hardcore punk és a grunge műfajok különleges esszenciáját hozta létre. Az új koncepció alapját a más műfajokban tevékenykedő Sepultura, Slayer, Vanilla Ice, Machine Head stb., brigádok albumai jelentették.

A nu metal előadók és szimpatizánsok által kedvelt viselet a túlméretes bő ing, a fehér atléta vagy trikó, a tornanadrág vagy rövidnadrág, a melegítőnadrág, a kapucnis pulóver, időnként az overall és a tréningruha. A hosszú-, a raszta-, és a tüskés haj mellett a különböző piercingek és a tetoválások is igen népszerűek.

Történelem
A "Nu metal" elnevezést gyakran tulajdonítják Ross Robinson amerikai zenei producer ötletének -emiatt őt nevezik a nu metal keresztapjának- annak ellenére, hogy a későbbiek során erősen kritizálta, és túlságosan önteltnek tartotta a nu metal mozgalmat, továbbá bírálta az újabb zenekarokat is, mivel azok nem csatlakoztak az ő segítségével beinduló irányzathoz, ami a Korn formáció '94-ben kiadott névadó nagylemezén mutatkozott be. A Korn brigád (írásmódja KoRn vagy KoЯn), már a '94-es nagylemez előtt egy évvel kiadott demóalbumával úttörő szerepet játszott a nu metal hangzásának definiálásában. Az első nu metal bandák Kalinforniában tűntek fel, közéjük tartozott a már említett 1993-ban alapított Korn Bakersfield-ből, a Staind csapat Massachusetts-ből
(1995), a Linkin Park a Los Angeles-i Agoura Hills-ből (1996. A Linkin Park nevet 1999-ben vették fel), és a később, 1998-ban összeállt Sacramento-i Deftones. Az előzőekkel nagyjából egy időben startolt el a Limp Bizkit Floridában (1994. Ekkor még Limp Biscuit), és a Slipknot Iowa-ban (1995). Rövidesen ezek a zenekarok lettek a nu metal nagyágyúi. A Korn által bemutatott agresszív riffekből, a Limp Bizkit rap-rock stílusából, és a Staind akusztikus balladáiból jött létre a nu metal zenei sablonja, ami rövid időn belül felpezsdítette a rockzenei életet. A műfaj betört a mainstream-be, és ebben szerepe volt az MTV (Music Television) támogatásának, valamint az 1995-ös Ozzfest utazó fesztiválnak. A média egyből a heavy metal újjáéledéséről beszélt.

A Korn zenekar az alternative metal, a grunge, a hip-hop és funk elegyét hozta össze, az utóbbi stílus jellemzői ölelték körül az együttes ritmusos zenei megközelítését. Dalaikban sok zenekar jellegzetességeit kombinálták, közéjük tartozik a Faith No More, a Primus, a Public Enemy, a Rage Against the Machine, a Biohazard, a Pantera, a Jane's Addiction, Mr. Bungle, Mike Patton, az N.W.A., a Helmet és az Anthrax. Jonathan Davis a banda énekes-frontembere, a vokálstílusok teljes spektrumát felvonultatta, a suttogó-nyöszörgő, nagyon lágy és andalító részek után berobbanó, szinte hisztérikusan üvöltő szakaszok lesokkolták a dobhártyákat. (Érdekesség, hogy 2002-től Davis, H.R. Giger svájci művész által tervezett, egy női alakot stilizáló különleges mikrofon állványt kezdett használni, ami a "The Bitch", azaz "A szajha" nevet kapta.) A banda egyedi hangzását, a metal műfajban szokatlan elemek alkalmazása teszi még különlegesebbé, ilyen például Brian Phillip Welch, alias Head (2005-ig) és James Munky Shaffer héthúrosgitár-használata, a dalokban időnként hallható skót duda szólamok, Jonathan Davis különböző énektechnikái (például a scat, amit főleg jazz-ben használnak), és a gitárszólók hiánya. (Ezeken a rendhagyó elemeken is túltettek 2011-es "Path of Totality" című kísérleti albumukon, amin erőteljes dubstep effekteket használtak fel.) Zenéjükben inkább a dalok egységes hangzására koncentráltak, és az így megalkotott különleges hangzáskeverékkel rövid időn belül a csúcsra jutottak, besöpörve irtózatos mennyiségű kritikai elismerést és zenei díjat.

A Staind zenekar, egyfajta post-grunge és alternative rock/metal ötvözetben találta meg önmagát és sikereinek kulcsát. Dalaik depresszív, borongós hangulata sok rajongót megfogott, és idővel a pozitív kritikák, és a népszerűség sem maradt el. 2001-es "Break the Cycle" nagylemezük rengeteg díjat begyűjtött, bár ez az album fordulópontot jelentett a banda stílusában, és inkább az alternatív motívumok kerekedtek felül a nu metal jellemzőkön.

A Jacksonville-ben összeállt Limp Bizkit a hip-hop/rap és a rock/metal zenei jellemzőit gyúrta egybe, és ezzel a mixtúrával a műfaj egyik legnépszerűbb formációjává vált. A magyar források a banda eredeti nevével kapcsolatban a következő információval szolgának: "A híresztelések szerint az egyik ismerősüktől ered a banda nevének jelentése, aki egy átmulatott éjszaka után azt mondta, hogy "olyan az agya mint egy löttyedt süti" (angolul limp biscuit). A tagok úgy döntöttek, hogy ennél találóbb nevük nem is lehet." Ezzel szemben több külföldi forrás a "limp biscuit" elnevezés hátterében, az iskolákban játszott fiú maszturbációs játékot említi, aminek a lényege, hogy a résztvevők körbe állva maszturbálnak egy kekszre, és az utolsóként ejakuláló résztvevőnek el kell fogyasztania a "felturbózott" sütit. Lehet, hogy mindkét információ csak városi legenda, de az biztos, hogy a kezdetekkor elég döcögősen indult be a zenekar szekere, a kiadók tudomást sem vettek a bandáról, de akik igen, azok is forszírozták az azonnali névcserét. (Talán a rossz emlékek miatt?) A változást a Korn brigád által szervezett, és '98-ban induló "Family Values Tour" koncertkörút jelentette, ami azonnali ismertséget hozott a Limp Bizkit-nek, és innentől nem volt megállás a csúcsig. A brigád zenéjét átszövik a kőkemény, de némított riffekkel megspékelt rap és hip-hop motívumok, a robbanás szerű basszus és dob ütemek, a lemezjátszóval végzett scratch (szkrecs) effektek, és rap stílusban előadott ütős dalszövegek. A végeredmény egy rendkívül groove orientált, féktelen kinetikus energiával elszabaduló hangözön.

 

 

 

 

 

 


A mozgalom különleges és különc bandájának számít a Slipknot (1995). A jelenleg nyolc tagot számláló brigád (valódi nevük mellett mindegyikük visel egy számot 0-tól 8-ig. Tudom ez kilenc. 1998 és 2010 között kilenc tagból állt a zenekar, de sajnos az egyik alapítótag, Paul Gray (#2) basszusgitáros 2010-ben meghalt), szélsőséges zenei stílusával (alternative-/rap-/heavy metal), a zenészek által viselt maszkokkal, valamint energikus és kaotikus színpadi előadásaival tűnt ki a többiek közül, és kiemelkedő sikereket, rengeteg díjat és jelölést értek el indulásuk óta. Zenéjükre egy sor együttes hatással volt, pédául a KISS, a Black Sabbath, a Slayer, a Fear Factory, a Godflesh, a Skinny Puppy, a Neurosis, a Judas Priest, a Metallica, a White Zombie, a Led Zeppelin és a Beastie Boys. Az egyik legjelentősebb nu metal bandának számít, azonban zenei szempontból elhatárolják magukat olyan előadóktól, mint a Korn és a Limp Bizkit. Stílusukat ők egyszerűen "metal metal"-nak nevezik, és nu metal-os beskatulyázást, csak a zenekar megalakulása és a műfaj kialakulásának egybeesésével magyarázzák. Mélyre hangolt gitárokat, különböző sample effekteket, lemezjátszó szkreccseket használnak, az énekben a normál hangú és az üvöltött részek váltják egymást, időnként rapp stílusban előadva és dallamos refrén szakaszokkal megtörve.

A Linkin Park csapat a rap-rock/metal, a hip-hop, az alternative metal és elektronikus zenék ötvözetéből kovácsolta össze kivételes hangzását. Fontos befolyásoló tényezőt jelentettek a Nine Inch Nails, a Deftones, a The Roots és az Aphex Twin zenekarok munkái. A megalkotott egyedi stílus magába foglalta a metal zenék agresszív világát, valamint a pop irányzat romantikáját és érzékenységét. Lírai megközelítésük miatt számaikban a dallamos részek hangsúlyosan és folyamatosan jelen vannak, de a gyengéd vonulatokat éles kontrasztként váltják a kirobbanóan erőteljes részek. A lágyan előadott versszakokra, üvöltő énekkel és hangsúlyos riffekkel válaszolt a dühödt, energikus és mégis fülbemászó refrén. Az egymást váltó énekstílust két énekes, Chester Bennington és Mike Shinoda szállította, és ez az előadásmód szinte katartikus élményként emelte ki a dalok fő mondanivalóját. Ráadásul az ötlet be is jött, és a Linkin Park 2000-ben megjelent első, "Hybrid Theory" nevet viselő albuma letarolta a piacot. (Az első évben 4,8 millió darab eladási mennyiséget, és 2005-ben gyémánt minősítést ért el.) A banda programozott szintetizátorokat és rengeteg elektronikus effektet használt, a dob játék szinte mindig programozott dobgépek hangjával egészült ki. Az évek során ezek a kiegészítők egyre inkább túlsúlyba kerültek, és a zenekar későbbi munkáit már az elektronikus rock műfaja alá sorolták.

A nu metal együttesek által bemutatott új zenei elemek más metal műfajokban is feltűntek. Például a Sepultura '96-os Roots albuma a brazil népzenei inspiráció mellett, a Korn és a Deftones zenei stílusából is ötletelt, (különösen az utóbbi csapat dalaiban hallható mélyre hangolt gitárok köszöntek vissza a "Roots"-on), de még a thrash király Slayer '98-as "Diabolus in Musica" lemeze is mutatott némi nu metal beütést, és ebben az alapvetően gonosz thrash zúzdában a lehangolt gitárok, a sötét akkord struktúrák, a kavargó ütemek, valamint Tom Araya megváltozott vokálja, egyértelműen a nu metal hatásait mutatták. (Az album már a nyitóhéten a Billboard toplista 31. helyére került.)


Egyéb ismert nu metal együttesek: OTEP (OT3P 2000), Disturbed (1986 - korai évek), Coal Chamber (1993), Ill Niño (1998 - korai évek), 40 Below Summer (1998), Papa Roach (1993), Crazy Town (1995), Static-X (1994), Soulfly (1997 - korai évek), Stuck Mojo (1989), Methods of Mayhem (1999), P.O.D. (Payable on Death 1992), a csak csajokból álló Kittie (1996), Drowning Pool (1996), System of a Down (1994 - néhány albumon).
 

Kritikák
A nu metal műfajt sok kritika éri elsősorban azok részéről, akik járatosak a régisulis heavy metal és az egyéb metal alműfajok berkeiben, ők azzal érvelnek, hogy "ez nem igazi metal". Ezzel a kijelentéssel heves vitákat robbantottak ki, a rajongók és az ellentábor is számtalan indokot hozott fel saját igaza védelmében, de a mai napig nincs megegyezés azzal kapcsolatban, hogy a nu metal irányzat heavy metal alműfaj-e vagy sem. Míg például a Korn zenekart úgy emlegetik mint a nu metal egyik úttörőjét, Johnathan Davis a brigád énekes-frontembere így vélekedik erről:

Emlékszem amikor indultunk, harcoltunk a "metal zenekar" besorolás ellen, mert nem metal banda voltunk, és mert nem is igazán voltunk besorolhatók. Akkor meg jöttek a "nu metal" dologgal, de az meg annyira nyálas. Ez frusztráló.

Annak ellenére, hogy Ian Christe heavy metal történész 2003-ban megjelent könyvében (Sound of the Beast: The Complete Headbanging History of Heavy Metal) úgy jellemezte az akkori történéseket, hogy: "Ez a pánkulturális metal bevált!", a metal rajongók kemény magja, nem volt elragadtatva az új jelenségtől. Talán igazuk is volt, mivel a nu metal vegyes stílusa alapvetésekben tért el a metal hagyományoktól. De hiába zsémbelődtek a metal fanatikusok, hiába fejezték ki rosszallásukat az alapműfaj fundamentalistái, és hiába hirdettek még a black metalosok is "szent" háborút, a nu metal műfaj szárnyalt, és ezt az eladási statisztikák is igazolták. Az évezred végére a mozgalom képviselői a csúcsra jutottak, Ennek megfelelően a Woodsotck-i fesztivál 30. évfordulóján (1999), a fellépők között már a nu metal fővonalbeli képviselői is jelen voltak.

Kereskedelmi sikerek
A kirobbanó népszerűség a kereskedelmi sikerekben is testet öltött, a Papa Roach 2000-ben piacra dobott "Infest" korongjából az első hétvégén még "csak" 30,000 példány talált gazdára, de siker nem sokáig váratott magára, és az album rövidesen háromszoros platinalemezzé vált az eladási mennyiségnek köszönhetően. A Limp Bizkit "Significant Other" (1999) korongja "Number One" lett a Billboard 200-as listáján, 643,874 darab kelt el belőle kiadása első hetén. A második héten további 335,000 példány talált gazdára, és 2001 szeptemberére elérte a RIAA által igazolt hétszeres multi-platina fokozatot. (A RIAA - Recording Industry Association of America, az amerikai piacon eladott példányszám alapján ad ki 500,000 darabtól arany, 1,000,000 darabtól platina, és 10,000,000 darabtól gyémánt fokozatú minősítést.) Az ezt követő "Chocolate Starfish and the Hot Dog Flavored Water" című nagylemez (2000), rekordot állított fel a megjelenés első hetén eladott rock albumok közül, mivel több mint 1 millió példányban kelt el az USA-ban, ebből csak az első nap 400,000 eladást hozott, és ezzel a leggyorsabban fogyó rock album címet tudhatta magáénak, megtörve a Pearl Jam "VS." című nagylemeze által hét éve tartott rekordot. (2002. szeptember 13.-án már 6x multi-platina!) A Limp Bizkit fennállása óta mintegy 35 millió példánnyal gazdagította rajongói albumgyűjteményeit.

A Korn kis- és nagylemezei közül a Billboard Top 10-be jutott tizenegy, ezekből nyolc, a Top 5 listán belüli helyezést ért el. "Life Is Peachy" (1996) hangzóanyaguk kétszeres, a "Follow the Leader" (1998) ötszörös platinalemez lett, de egész pályafutásuk figyelembe véve, egy korongjuk lett aranylemez, és nyolc ért el platina, vagy multi-platina minősítést. A Korn hét jelölésből kétszer nyert a Grammy díjat, és több mint 40 millió albumot adott el indulása óta.

A Slipknot 1999-es névadó albuma kétszeres, a 2002-es "Disasterpieces" videó DVD-je négyszeres multiplatina kiadvánnyá vált, de minden nagylemezül elérte a platina minősítést. A Slipknot fennálása alatt 46 jelölést kapott különböző zenei díjakra, és ebből 16-ot meg is nyert. A jelölések között hét Grammy díj volt, ezek közül egyet 2006-ban be is zsebeltek.

 

 

 

 

 

 


A Linkin Park "Hybrid Theory" (2000) albumából 2005-ig 10 millió példány, a 2003-as "Meteora" lemezükből egy éven belül több mint 3 millió példány kelt el, pályafutásuk során több mint 50 millió lemezt adtak el világszerte, számtalan díjat begyűjtöttek, köztük két Grammy-t is.

Nincs értelme folytatni az uncsi számsokkot, ennyi matek bőven igazolta a műfaj lehengerlő népszerűségét, felkapottságát. A hatalmas sikerben közrejátszott a közönség erősödő igénye valami újdonságra, és a nu metal pont a megfelelő időben lépett a színre, hogy betöltse a grunge eltűnésével létrejövő űrt. De a grunge esete is bizonyította, hogy a trendi dolgok általában nem tartanak túl sokáig...

A kirobbanó sikerek tiszavirág életűnek bizonyultak. 2002-től a nu metal mainstream népszerűsége rendre csökkenő tendenciát mutatott, a Korn várva-várt ötödik albuma (Untouchables, 2002), és a Papa Roach harmadik albuma (Lovehatetragedy, 2002), már nem hozták a várt elismerést és a korábbi forgalmi mennyiséget, a rádióadók egyre kevesebb nu metal dalt adtak le, és az MTV is jobban összpontosított a pop punk és az emo zenei világára. Az évtized közepén orkán erejű szélként megérkező metalcore és az amerikai heavy metal új hulláma (New Wave of American Heavy Metal – NWOAHM), pedig elfújta a nu metal hamvait, és villámgyorsan felszárította az érte hullatott könnyeket. Ez maga volt a vég. Na azért ennyire nem volt gáz a helyzet. Egy műfaj rajongótábora nem tűnik el egyik pillanatról a másikra, sokan lojálisak maradnak kedvenc zenéikhez és kedvelt bandáikhoz, és az előadóművészek sem szoktak a kardjukba dőlni a csökkenő népszerűség következményeként. Annak ellenére, hogy közkedveltség csökkent és a média is jóval kevesebb nu metal számot adott le, továbbá az eladási adatok nyomába se értek a korábbi rekordoknak, azért jelentek meg kiváló albumok, és ezek közül néhány platinalemez lett. A Korn 2010 júliusában megjelent kilencedik, "Korn III: Remember Who You Are" címet kapó sorlemeze 63,000 példányban fogyott az első héten Amerikában, és második lett a Billboard 200-as toplistán. 2011. december 2.-án jöttek ki következő albumukkal (Amerikában december 6.-án), ez a mű a "The Path of Totality" címet kapta, rövid idő alatt elérte a 185,000 darabos eladási példányszámot, az album promóciós kislemeze digitális letöltésként a kétszázezres "álomhatárt", a Billboard toplistán bejutott a "Top Ten"-be, a Youtube összesített adatai 3 millió videómegtekintést jelentettek, és több mint 35.000 "Like"-ot kapott. (Jajj, csak a begyöpösödött idióta zenerajongók hiszik azt, hogy a jó zene mércéje a kifinomult technikai és énektudás, netalán a jó dallam! Amatőrök! A mérce az, hogy mennyi rajta a "+1" és a "Lájk"!!!) A Limp Bizkit régen beígért hatodik albuma 2011-ben jött ki "Gold Cobra" címmel, és az első albumok stílusát idéző nagylemezből 90,000 példány talált gazdára, 16. lett a Billboard-on, és pozitív visszajelzéseket kapott a kritikusok részéről. Szintén 2011-ben, a Staind is kirukkolt a magáról elnevezett hetedik sorlemezével, amiből az első héten 47,000 darabot szippantott fel a piac, 5. helyen landolt a Billboard toplistán, és ezzel a banda már az ötödik, a "Top Five" kategóriába jutott albumot mondhatta a magáénak. Az eladások rövid időn belül túllépték a 100,000-es határt, és a dalgyűjtemény a legtöbb pozitív visszajelzést kapta a kritikusoktól, a brigád fennállása óta.

Lehet gyűlölni vagy szeretni a nu metal műfajt, de egy dolog biztos. A vezető bandák által összehozott több tízmilliós eladási példányszám igazolta létjogosultságát és életképességet. Igaz, hogy nem egy headbangelős-őrjöngős, hanem amolyan egy helyben ugrálós-ökölrázós stílus, de megjelenése új, friss és fiatalos hangzással töltötte fel a metal színteret.

Értékelés: 
Átlag: 5 (10 szavazat)