Groove Metal

A groove metal (talán "ritmikus metal" lehet a magyar megfelelője, az angol "groove" szó, "ritmus" fordítása alapján), a heavy metal egyik alműfaja. A thrash metal továbbfejlesztett, ritmus-orientáltabb irányzata -időnként power groove, neo-thrash, half-thrash vagy post-thrash néven is említik-, és hangzására a hardcore punk, valamelyest a tradicionális metal, továbbá a death metal stílusjellemzői is erőteljes befolyással bírnak. Bizonyos források a kemény rock, a dance és a hip hop zenei irányzatok házasságaként említik, mert a funk és a rap ütős ritmusképletei, valamint a rock/metal dobhártyaszaggató gitárjátéka, a hangzás fontos alapelemeit képezik. A thrash műfajhoz képest gondosan összehangolt egyidejű ritmusok és lassabb tempó jellemzi, ezt több szinkópálással ellensúlyozzák (A szinkópa egyféle hangugratás vagy hangsúlyeltolás, ahol a zenei hangsúly az egyébként hangsúlytalan ütemrészre tevődik át azáltal, hogy egy hangsúlytalan hangot egy azt követő hangsúlyos hanggal kötnek össze). Az amerikai Pantera bandát tartják a stílus egyik úttörőjének, és a négyesfogat 1990-ben megjelent "Cowboys From Hell" című nagylemezét a műfaj irányvonalának legfőbb meghatározójaként említik.

Műfaji jellemzők

A műfaj zenei hangzását a közepes tempójú thrash riffek, a díszes power-akkordok, a mélyebbre hangolt gitárok (általában "Drop D" vagy "Standard D"), a szinkópált ritmusok, a közepes tempójú szólók, a disszonáns átmenetek vagy a közepes tempótól történő hirtelen elszakadások, meredek vágások jellemzik. Ellentétben a thrash metallal és a heavy metal egyéb műfajaival a groove metal kevésbé támaszkodik a harsogó vagy dallamos gitárszólókra. Viszonylag ritka, hogy a szólóbetétet teljesen elhagyják a dalokból, de a szólókra alapvetően a diszkrétebb előadásmód a jellemző. A ritmusgitárok inkább mély és nehéz pszichedelikus gitárriffekkel adják meg az alaphangulatot. A torzított basszusgitár-hangzás a műfaj jellegzetes eleme, általában a többi gitár játékát támogatja, időnként a ritmusgitárok játékát visszhangozza, de nem ritkán szólóhangszerként is funkcionál. A ritmusgitárok erősen torzított power-akkordjait "palm-muting" technikával fojtják le. Ennek a technikának az a lényege, hogy pengetés közben a a húrláb közelében a kéz élével a húrokhoz érve tompítják az éles hangzást, vagy teljesen elnémítják a hosszabb zengést. (Ennek megértéséhez óriási segítséget nyújtottak a fordítóprogramok azzal, hogy a technika leírásához a "pálma-néma" fordítást javasolták. ) Az ének a thrash kiabáló-ordító kemény stílusát követi, de a hardcore irányzatok üvöltő, és a death metal morgó/hörgő előadásmódja is népszerű. A tiszta hangú énekbetétek inkább csak rövidebb szakaszokban jelennek meg, és leginkább a torokhangú ének kontrasztjaként használják. A különleges ritmika kihangsúlyozásához rendkívül fontos az ütőshangszerek összetett játéka. A kétlábdob (dupla lábdob) alkalmazása a gyakori ritmusváltások feszültségnövelő hatásaként rendszeresen visszatér, emellett a különböző dob-szünet és ritmustörési intervallumokat is áthidalják vele. A pergőkkel is gyakran tempót váltanak, megtörik az alapritmus folytonosságát. A dob hangzására többnyire nem a sebesség, hanem egy érdekes hullámszerű, pulzáló előadásmód a jellemző, ami a palm-muting módszerrel előadott gitárjátékkal ötvözve jelenti a "grúv" metal sava-borsát. A gyorsabb betétek támogatásához néhányan az extrém sebességű blast beat dobolási technikát alkalmazzák, ezek közé tartozik például a Pantera (1981) és az Exhorder (1985) formáció is. A billentyűs és más elektronikus eszközök használata sem szokatlan, és ezekkel a hangszerekkel még inkább ki tudják hangsúlyozni a ritmus gyakori váltásait, valamint a szokatlan zenei poliritmikát.

Néhány publicista úgy ítéli meg, hogy - jellemzői alapján - a groove metal egy összekötő híd a thrash metal és a nu metal között. A zenei szakértők többségének véleménye szerint azonban a groove metal hangzása sokkal brutálisabb, agresszívabb, emiatt közelebbi rokonságban áll a heavy és a power metal műfajokkal, és közvetlenül nincs köze a nu metalhoz. Annak ellenére, hogy a nu metal színtér zenekarainak egy része a groove metal műfajt jelentős hatásként jelöli meg zenéjére, az előbbi "összekötő híd" állítás mai napig egy vitatott "urban legend".

Történelem

Előzmények

A groove metal műfaj kifejlődését olyan zenekarok munkái inspirálták, mint a thrash irányzatot megtestesítő korai Overkill (1980), Metallica (1981) és Destruction (1982), vagy az Anthrax (1981) zenei kísérletezései, illetve a hardcore punk színtéren mozgó néhány banda zenei újításai. A Black Flag (1976), a Sick of It All (1986), az Agnostic Front (1980) vagy Slapshot (1985) punk brigádok már a '80-as években kísérleteztek különböző metal elemek felhasználásával, és ezek a munkák meghatározóak voltak a későbbi groove metal műfaj zenei irányvonalának kialakulásában.

Első hullám

A groove metal a '80-as évek vége körül egyféle különleges crossover irányzatnak számított, és erre a kreatív fázisra továbbra is a punk, a tradicionális metal és a thrash metal volt legnagyobb hatással. Annak ellenére, hogy a hangzás főként a kőkemény thrash intenzitásán alapult, a stílusok újfajta ötvözése már a neo-thrash alapjait rakta le. 1985-ben alakult meg a New-Orleans-i Exhorder banda, és a következő évben kiadott "Get Rude" demóalbumuk már a hangzás minden alapvető elemét tartalmazta. Ezzel nagyjából egy időben az 1981-ben alakult Arlington-i Pantera zenekar éppen új vokalista után nézett, és a megfelelő embert - érdekes módon a szintén New-Orleans-i - Phil Anselmo énekes személyében találták meg. Ettől kezdve zenéjükben egy erősebb, egyedi hangzás jelent meg, ami valamivel később egy új heavy metal alműfaj megszületését hozta el. A két amerikai csapat egyazon évben, 1990-ben adta ki stílusteremtő nagylemezét, az Exhorder "Slaughter in the Vatican", a Pantera "Cowboys from Hell" címen, és ez a két album jelentette a szikrát a groove metal műfaj ősrobbanásához. Szintén '90-ben jött ki a Prong (1986) zenekar "Beg to Differ" korongja, ami hasonló zenei stílusban, de elektronikus hangzáson alapuló muzsikából építkezve született meg, és ez az újszerű megszólalás az elektronikus zene egyik úttörőjévé tette a formációt. A következő, "Prove You Wrong" című 1991-es nagylemezük megjelenésétől számítva sorolják a zenekart a groove metal műfaj képviselői közé. Tommy Victor a banda énekes-gitáros frontembere szerint a Bad Brains (1977) hardcore punk csoport műveinek komoly szerepe volt abban, hogy zenekara a groove metal műfaj felé orientálódott.

A thrash/death műfajban utazó brazil Sepultura (1984) '91-es "Arise" korongja szintén tartalmazott groove elemeket, de igazán a '93-ban kiadott ötödik (teljes hosszúságú) "Chaos A.D." című nagylemezén fordult groove-os irányba az együttes. Ian Christe zeneszakértő-író véleménye szerint a Pantera és a Sepultura (a Chaos A.D után) egy death metal eredetű groove metal stílust hoztak létre, ami rengeteg zenekar munkáját ösztönözte a '90-es években. A formálódó groove metal színtér bandáinak nagylemezei, például: Exhorder "The Law" (1992), Pantera "Vulgar Display of Power" (1992), Sepultura "Chaos A.D." (1993), White Zombie "La Sexorcisto: Devil Music, Vol. 1" (1992), Channel Zero "Channel Zero" (1992), Overkill "I Hear Black" (1993), Machine Head "Burn My Eyes" (1994) hozták el a groove stílus letisztult, végleges hangzását. Közülük a belga Channel Zero külön kiemelendő, hiszen Európában az elsők között mutatta be az új stílust, a debütalbumukon megszólaltatott szokatlan groove-os hangzás igazán előre mutatónak számított. Dave Lombardo a Slayer thrash metal zenekar dobosa 1992-es kiválása után egy évvel alapította meg a Grip Inc. nevű formációt, és a csapat által kiadott négy nagylemezen már tisztán groove metalban zúztak. A Slayer '98-as "Diabolus In Musica" albumán is komoly groove-orientáltság ismerhető fel, sőt, egyes szakértők úgy vélik, hogy az Anthrax (1981), az Exodus (1979), a Kreator (1984), a Testament (1986) és az Annihilator (1984) is beolvasztották zenéjükbe a groove metal bizonyos stíluselemeit. Az Annihilator tagjai ezen a kijelentésen eléggé "be is rágtak", és később kínosan odafigyeltek arra, hogy stílusukat ne sorolhassák a groove gyűjtőnév alá. A műfaj további neves képviselői közé tartozik a Lamb of God (1999), a Channel Zero (1990), a Byzantine (2000), a Chimaira (1998), a Soulfly (1997), a Gojira (2001), a Throwdown (1997), a Machine Head (1992), a DevilDriver (2003), a Cavalera Conspiracy (2007), az indusztriális Sybreed (2003) és a Dagoba (1997), a délies megszólalású Black Label Society (1999), Magyarországról pedig a Wackor (1996) és az Ektomorf (1994), bár a felsoroltak közül néhányan csak rövidebb-hosszabb ideig működtek a műfaj keretein belül.

Ektomorf

A Mezőkovácsházáról származó Ektomorf bandát 1994-ben alapították a Farkas testvérek. Stílusuk magában foglalja a hardcore, a thrash, a groove metal és a cigány népzene elemeit, mivel az együttes kiváló alapító zenészei roma származásúak. '95-ben jelent meg "Hangok" című korongjuk, amit a zúzós hangzás mellett, a folk elemek tettek egyedivé. '98-as Ektomorf című lemezük tovább vitte őket a siker útján, de az igazi áttörést a 2000-ben kiadott "Kalyi Jag" album jelentette. Ezen a lemezen a tagok már bátran felvállalták roma származásukat, és a dallamokba, a szövegekbe, még több roma eredetű zenei motívumot csempésztek, erre a legjobb példa a "Sunto dél mulo" című szám, amiben összeforrnak a roma népzenei és a metal motívumok, emellett található a lemezen 1-2 roma nyelven íródott akusztikus dal, továbbá a megszokott thrashcore/groove metal zúzdák. A közönség egy részéről sok támadás érte őket, ugyanakkor a sajtóban nagyon jó visszhangot kapott munkájuk, mely azonnal a Sepultura, és a Soulfly brigádokkal vonta őket párhuzamba. Dallamviláguk innentől kezdett szervesen magába foglalta a roma motívumokat is. 2002-ben költöztek ki Németországba, ahol néhány nagylemez elkészítése, és korábbi kiadójuk "mennybe" (csődbe) menetele után, a Nuclear Blast kiadó karolta fel őket. A 2006-ban piacra dobott "Outcast" korongjuk komoly sikereket hozott annak ellenére, hogy a kritikusok egy része fanyalogva fogadta a művet, és ennek oka szerintük a korábbi egyedi hangzás elvesztése, valamint a Sepultura és a Soulfly zenekarok stílusának koppintása volt. Bizonyos csoportok, származásuk (és dalszövegeik) miatt azóta is támadja őket, de a brigád rendíthetetlenül dolgozik tovább, és azóta is több kiváló albummal jelentkeztek. Jó látni, hogy egy magyar zenekar távol hazájától ilyen sokra vitte, nemzetközi ismertségre és elismertségre tettek szert a számukra nagyon rögös és göröngyös heavy metal porondon.

Kereskedelmi sikerek

Ez első komoly sikert 1992-es "Vulgar Display of Power" albumával, a Pantera érte el. A lemez a Billboard 200-as listájának 44. helyezését érte el, és széleskörű ismertséget hozott a banda, valamint a groove metal műfaj számára. Az MTV (Music Television) műsorain egyre gyakrabban bukkantak fel az új stílus képviselői. Az 1992-ben megalakult amerikai Machine Head zenekar, 1994-ben jutott el addig, hogy ki tudta adni első stúdióalbumát "Burn My Eyes" címmel. A korong a Roadrunner kiadó gondozásában jelent meg és rövid időn belül többszázezer példány kelt el belőle. A nagylemez Európában is jó fogadtatásra talált, de az amerikaiak egyszerűen megőrültek érte. A hazánk leghíresebb vámpír-exportcikkének Lugossy Bélának 1932-ben forgatott White Zombie című filmjétől elnevezett, 1985-ben New York-ban összeállt White Zombie zenekar '92-es "La Sexorcisto: Devil Music, Vol. 1" címmel ellátott nagylemeze 44 hétig szerepelt a Billboard 200-as toplistáján, és csúcs pozícióként a 26. helyig jutott. A Sepultura '93-as "Chaos A.D." albuma a 32. helyezést, a '96-os "Roots" lemezük a 27. helyezést, a White Zombie '95-ös "Astro-Creep: 2000" korongja a 6., '96-os "Supersexy Swingin' Sounds" albuma pedig a 17. helyezést érte el a toplistán. A délies hangzású Pantera sem maradt le, az 1994-ben piacra dobott "Far Beyond Driven", 29 hétig szerepelt a Billboard 200-as listáján, és jó ideig az előkelő "Number One" címet mondhatta magáénak. Az ezt követő lemezeikkel is fantasztikus eredményeket értek el, és 1996-ban valamint 2000-ben a 4. helyig tornázták fel magukat. A White Zombie sem szégyenkezhet, szintén több milliós lemezeladási példányszámig jutottak, és csak az utolsó háromból több, mint 6 millió példány fogyott. A zenekar alapítója Rob Zombie szólókarrierje során is villantott, csapatának feloszlása után 15 millió albumot adott el világszerte.

A groove metal első hulláma a '90-es évek végén zárult le. A Pantera bandában már a korábbi években is a felszínre törtek a zenészek problémái. Az évtized közepére, az intenzív színpadi előadások komoly hátsérülést okoztak Phil Anselmonak a brigád énekes-frontemberének, aki a műtét és a hosszú lábadozás helyett inkább a drogokhoz nyúlt. Ezzel csillapította fájdalmát annak érdekében, hogy folytathassa a koncertezést és a Pantera mellett működő egyéb projektjein is dolgozni tudjon. Ennek az lett a vége, hogy 1996. július 13-án, egy órával a texasi koncertjüket követően Anselmo túladagolta magát heroinnal és leállt a szíve. A mentők adrenalin-injekcióval hozták vissza az életbe. Szerencsére, ez a majdnem tragikusan végződő eset nem vetette vissza az együttes zenei színvonalát, és a '97-ben kiadott "Official Live: 101 Proof" koncertalbum, továbbá abban az évben még három lemezük, a "Cowboys from Hell", a "Vulgar Display of Power" és a "Far Beyond Driven" is elérte a platina státuszt az Egyesült Államokban, továbbá újabb Grammy-jelöléseket kaptak. A sikerek ellenére 2000-ben adták ki utolsó albumukat a "Reinventing the Steel"-t, és 2003-ban hivatalosan is feloszlottak. A következő év decemberében egy Columbus-ban megrendezett koncerten a csapat ex-gitárosát Dimebag Darrell-t, egy őrült leszerelt katona további négy emberrel együtt agyonlőtte. A banda egész pályafutása során kiemelkedő színvonalú zenét tett le az asztalra, munkásságával megteremtette a groove metal alapjait, és fantasztikus zenei teljesítményük igazolásaként működésük végéig több, mint 20 millió példányt adtak el lemezeikből. Az Exhorder zenekar, már két kiemelkedő stúdióalbum kiadása után 1992-ben szétesett (2008-ban ismét összeálltak), a White Zombie pedig négy nagyszerű lemez megalkotása után, '98-ban adta be a kulcsot. A Machine Head a '99-es "The Burning Red" korongján már a nu/alter metal felé tendált, a Sepultura pedig a gitáros/énekes/alapító tag Max Cavalera '96-os távozása után, a hardcore/ipari hangzás felé mozdult el.

Második hullám - NWOAHM

Az évezred elején a stílusalapító nagy bandák egy része feloszlott, de műveik az elkövetkező időszak metal hangzásának sarokkövei lettek. Az új műfaji- és stílusirányzat neve NWOAHM - New Wave of American Heavy Metal, azaz az Amerikai Heavy Metal Új Hulláma lett. Annak ellenére, hogy a kifejezést a média is előszeretettel használja, nem egyértelműen definiálhatók az irányzat jellemző stílusjegyei, ezért az elnevezés inkább a különböző új, vagy megreformált metal hangzásvilág gyűjtőfogalma lett. Az irányzat a '90-es évek közepén-végén jelent meg, de jelentős térnyerése a 2000-es évek utánra tehető.

Garry Sharpe-Young zeneszakértő-író szerint az NWOAHM, az "Európai stílusú riffelés és a torokhangú ének házassága", és az irányzaton belüli bandák egyre növekvő népszerűségének köszönhető, hogy a heavy metal műfaj visszatért a mainstreambe. Az irányzat alapját a Pantera, a Biohazard, a Machine Head stb. groove metal és hardcore bandák zenei hatásai jelentették oly módon, hogy visszakanyarodtak az alap brutalitáshoz, de nem a tradicionális blues formulával, hanem inkább New York-i hardcore, thrash metal és punk zenei elemekkel. Feltűnése a 2000-es évek elejére tehető, amikor a nu metal által képviselt hangzásvilág már elárasztott a mainstreamet. Ez a irányzat megtartotta a agresszivitást, de több, kifinomultabb elemet vitt a zenébe. A hirtelen váltásokat és "letöréseket" jól megtervezett riffek, és a korábbi lemezjátszóval végzett idegesítő scratch (szkrecs) effekteket, a már régóta esedékes gitárszólók visszatérése váltotta fel. Joel McIver publicista, könyvében (Nu-Metal: The Next Generation of Rock and Punk - 2002) a Korn nu metal bandát jelöli meg az "Amerikai Heavy Metal Új Hulláma" első képviselőjének.

A 2005-ös Headbanger's Journey metalzenei dokumentumfilm szerzői így jellemzik a műfaj stílusát:

Az NWOAHM, lényegében a hardcore "hormonjainak" agresszióját testesíti meg, és az akrobatikus/precíz technical thrash/death metal szintézisét rendszeresen átjárja a tradicionális heavy metal dallamközpontúsága, bár ez gyakran csak rövid betétként lép a színre. Az ének igazi fejetlenség, a Pantera bandától megörökölt ordítás keveredik a death metal műfaj hörgésével, ezt gyakran vátja tiszta énekhang, mely sokszor nem is az énekestől, hanem a csapat valamelyik zenésztagjától származik.

A film szerzői példaként az Unearth (1998), a Shadows Fall (1995) és a Lamb of God (1999) formációkat említik a stílus úttörőinek. Garry Sharpe-Young 2005-ös "New Wave of American Metal" című könyvében amikor az új hullám legnépszerűbb képviselőiről ír, olyan régi bandákat is megemlít, melyeket a "Metalcore" irányzat igazi gyökereinek tart. Példaként említi a Agnostic Front (1980) zenekart, az egész New York-i hardcore zenei közösséget, meg olyan bandákat - Pantera, Biohazard, Machine Head -, amelyek a metal színtérről, a grunge műfaj kihalása után megüresedett zenei területre törtek be. Ettől számítva válik igazán változatossá a műfaj, magába olvasztva a melodic death metal és a progressive metal irányzatok között álló összes stílust. Az új modern metal irányzat olyan műfajok zenei jellemzőit használja fel hangzásához mint a metalcore, a groove metal, a melodic death metal, az alternative metal, a hardcore punk és a progressive metal.